Zöld energia a föld alatt – Amikor a felhagyott kutak újjáélednek

Napjainkban a növekvő energiafelhasználás, a szigorodó környezetvédelmi elvárások és esetenként az országok energetikai kitettsége, különösen a közép-kelet-európai régióban komoly kihívást jelent. Az INTERREG Central Europe (Közép-Európa) program támogatásával elindított TRANSGEO projekt erre a problémára egy innovatív megoldást vizsgál, amely a felhagyott szénhidrogén-kutak geotermikus energiaforrásokká történő átalakításának lehetőségét értékeli. A projekt öt ország (Németország, Ausztria, Horvátország, Szlovénia és Magyarország) felhagyott szénhidrogénkútjait vizsgálja, öt különböző geotermális technológia (BHE/DBHE, ATES, BTES, HE, EGS) szempontjai szerint. A magyarországi adatbázis 177 előminősített, felhagyott szénhidrogénkutat tartalmaz, amelyek közül csak néhány felel meg a geotermikus hasznosítás szigorú kritériumrendszerének. A projekt keretében a magyar partnerek (a pécsi CROST Területfejlesztési Nonprofit Kft., a baranyai telephellyel is rendelkező Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. és a Pécsi Tudományegyetem) egy olyan döntéstámogató eszköz és kritériumkatalógus fejlesztésén dolgoztak, amely lehetővé teszi a kutak újrahasznosítási potenciáljának egységes és strukturált értékelését.

A projekt egyik eredményeként Biharkeresztes város számára most egy eddig kiaknázatlan hasznosítási lehetőség körvonalazódik. A TRANSGEO projekt keretében készült megvalósíthatósági tanulmány rávilágít arra, hogy a Pannon-medencét felépítő üledékes kőzetek hatalmas geotermikus erőforrásokat rejtenek. Olyan geotermikus tárolókat, amelyek az 1970-es és 1980-as évekből származó, már feledésbe merült szénhidrogénkutak mélyén várnak újbóli feltárásra, felhasználásra. Ez nem csupán fikció, mivel a megfelelő technológiával és szisztematikus megközelítéssel ezek a kutak a város zöld energiaforrásává válhatnak.

Ha Biharkeresztes megvalósítja ezt a projektet, nem csupán saját külső energiafüggőségét csökkenti, hanem egyúttal más települések számára is követendő példát jelenthet. Magyarország ugyanis még számos potenciális szénhidrogén kúttal rendelkezik, amelyek nagy része a Nagy-Alföldön található. Az itt kifejlesztett módszertan és eszközrendszer bárhol alkalmazható az ország más településein is.

Az Ártánd-2 jelű kút kapcsán készült megvalósíthatósági vizsgálat jól mutatja, hogy a használaton kívüli mélyfúrások újrahasznosítása milyen lehetőségeket rejthet a geotermikus energia hasznosításában. Hasonló potenciál Baranya megyében is rendelkezésre áll, mivel több állami tulajdonú, használaton kívüli mélyfúrás található a térségben, amelyek közül a Szig-1 jelű kút a rendelkezésre álló adatok alapján geotermikus energiatermelésre is alkalmas lehet. A termálvíz hasznosítása különösen az agráriumban kínálhat lehetőségeket, például üvegházak és fóliaházak fűtésére, gyümölcsök és zöldségek szárítására, valamint mezőgazdasági épületek fűtési és hűtési rendszereinek energiaellátására.