Uránércbányászati üzletág
Környezeti károk végleges felszámolása és területek újrahasznosítása
A Mecseki Környezetvédelmi Bázis tevékenységének középpontjában az uránbányászat okozta környezeti károk végleges felszámolása, valamint ezen feladatok elvégzését követően a területek újrahasznosítása áll.
Rekultiváció
A Nyugat-Mecsekben az uránércbányászat és az ércfeldolgozás 1955-1997 között zajlott. A külszíni ércfeldolgozás során zagytározók, meddőhányók, perkolációs területek keletkeztek.
A rekultiváció során a hatósági előírásoknak megfelelően megtörtént a bányatérségek bezárása, a meddőhányók, zagytározók, perkolációs területek, üzemi területek, bányászattal érintett vízfolyások tájrendezése.
2008. év végére a közvetlen környezeti havaria veszély megszűnt, a rekultivációs tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi engedélyben előírt határétékek betartása biztosítottá vált.
Föld alatti bányatérségek bezárása
Az uránércbányászat 42 éves működése alatt 5 bányaüzem létesült. Művelésük során közel 18 millió m³ térfogatú föld alatti bányatérséget képeztek ki.
Függőleges aknák tömedékelése
A külszínre nyíló függőleges aknákat teljes hosszban tömedékeltük és lezártuk.
Külszíni tájrendezés
A bányaüzemek külszíni területének teljes tájrendezése megtörtént.
Meddőhányók tájrendezése
Az egykori uránérc-bányászati tevékenység során a lelőhelyi érckészlet mintegy 50%-át lefejtették, 46 millió tonna (18 millió m³) kőzetet termeltek ki.
Feldolgozás:
- 26 millió tonna feldolgozott az ÉDÜ-ben
- 9 meddőhányó összesen 82 hektár területen
- III. meddőhányóra konszolidálás
Védelem és biztonság
Az 1 m-es földtakaró biztosítja a radioaktív sugárzás előírt paramétereinek betartását, a beszivárgás minimalizálását, és a fásításhoz szükséges talaj vastagságát. Az övárokrendszer gyűjti a szennyezett vizeket, amelyek tisztítása a bányavíz-kezelő üzemben történik.
III. Meddőhányó
Rekultiváció után
Perkolációs területek tájrendezése
I I. perkolációs terület
Tájrendezés: 1995-2000 között
II II. perkolációs terület
Tájrendezés: 1998-2001 között
Elvégzett munkák:
- Perkolációs anyag teljes átszállítása a III. meddőhányóra
- Radiológiailag szennyezett talaj eltávolítása
- Füvesített, ipari hasznosításra alkalmas terület létrehozása
Ipari hasznosításra alkalmas, füvesített terület jött létre.
II. Perkolációs terület
Rekultiváció után
Zagytározók tájrendezése
Az ércfeldolgozási meddőzagy elhelyezésére 160 hektáron két zagytározó létesült. A pécsi ivóvízbázisok közelében elhelyezkedő tározók aljzatszigetelés nélkül épültek.
Takaróréteg felépítése:
Összesen: minimum 1,5 m vastagságú takaróréteg
Védelem funkciói:
- Megakadályozza a radongáz kiáramlását
- Megelőzi a zagyhomok kiporzását
- Csökkenti a csapadékvíz beszivárgást
- Akadályozza a szennyező anyagok kioldódását
I. és II. Zagytározó
Rekultiváció után
Hosszú távú környezetvédelmi tevékenység
A volt uránérc-bányászati és ércfeldolgozási hatásterületen környezetvédelmi okok miatt a rekultivációt követően is folytatni kell az ún. „hosszú távú" környezetvédelmi tevékenységet.
A hosszú távú környezetvédelmi tevékenység feladatai:
- Radioaktívan szennyezett vizek uránmentesítése a bányavíz-kezelő üzemben
- Zagytéri kármentesítő rendszer és kémiai vízkezelő üzem üzemeltetése
- Egységes vízelvezető rendszer működtetése
- Felszín alatti víz kármentesítése
- Kibocsátási és környezetellenőrzési monitoring tevékenység
- Rekultivált területek, létesítmények utógondozása
- Inert hulladéklerakó üzemeltetése
Víztisztítási tevékenység
Bányavíz-kezelő üzem: A radioaktívan szennyezett víz uránmentesítését ioncserés technológiával valósítjuk meg. A vízben oldott urán karbonát és uranil-szulfát komplex formában van jelen, amely szelektíven kötődik az anion-cserélő gyanta aktív csoportjain.
Kémiai vízkezelő üzem: A magas sótartalmú víz kezelését mésztejes lecsapatással végezzük. A tisztított víz az egységes zárt vízkormányozó rendszerbe kerül, majd a Pécsi vízbe vezetve egy ponton, ellenőrzött körülmények között.
Zagytéri kármentesítés
Kémiai vízkezelő üzem: A magas sótartalmú víz kezelését mésztejes lecsapatással végezzük. A tisztított víz bekerül az egységes zárt vízkormányozó rendszerbe. A keletkező csapadék a BVH Kft. tulajdonában és üzemeltetésében lévő hulladéklerakón kerül elhelyezésre.
Egységes vízelvezető rendszer
Az egységes zárt vízelvezető rendszeren keresztül jut az összegyűjtött, tisztított víz a felszíni befogadóba, a Pécsi vízbe. A felszíni kibocsátás egy ponton, ellenőrzött körülmények között történik.
Felszín alatti víz kármentesítése
A hidrogeológiai monitoring 5 helyszínen felszín alatti víz szennyezettséget mutatott ki. A 2000-es évek elején megtörténtek a tényfeltárások, a műszaki beavatkozási terveket a környezetvédelmi hatóság elfogadta.
Kibocsátási és környezeti monitoring
A környezeti elemek ellenőrzése kiterjed a levegőre, a felszíni és felszín alatti vizekre, a talajra és kőzetekre, a növényzetre, mint hatásviselő elemekre.
Kiemelt célok:
- • Felszínmozgások ellenőrzése (bányatörvény alapján)
- • Izoláció (fedőréteg) megfelelőségének ellenőrzése
- • Felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzése
- • Vízbázisok irányába mutató transzportútvonalak monitorozása
- • Vízkármentesítések költséghatékony ellenőrzése
- • Radioaktív kibocsátások folyamatos ellenőrzése
Rekultivált területek utógondozása
A hatósági előírásra végzett utógondozási, területkarbantartási tevékenység:
Ivóvízbázisok védelme
A bányászati objektumok környezetében lévő ivóvízbázisok védelme érdekében a környezetvédelmi tevékenységet folyamatosan, a veszélyeztetettség fennállásáig folytatni kell.
Inert hulladéklerakó üzemeltetése
2003-ban lett kialakítva a III. meddőhányón egy hulladéklerakó a vízkezelési csapadék elhelyezése céljából.
További információk
Kérdése van az uránércbányászati tevékenységünkkel kapcsolatban?
Vegye fel velünk a kapcsolatot